Évszázadokig tartotta magát a megdönthetetlen dogma: a kávé csak és kizárólag a Kávéövben, a Ráktérítő és a Baktérítő közötti trópusi sávban terem meg. A klímaváltozás és az elszánt kísérletezők azonban kezdik átírni a tankönyveket. Ma már nem sci-fi európai kávéról beszélni, sőt: a kérdés már nem az, hogy lehetséges-e, hanem az, hogy mikor ihatunk először magyar pörkölést hazai szüretből.
Ha ránézünk a világtérképre, a kávétermesztés határai tiszták: Brazília, Etiópia, Kolumbia, Vietnam. Európa mindig is a világ legnagyobb fogyasztója volt, de sosem termelője. A kávécserje (Coffea Arabica) ugyanis kényes növény: utálja a fagyot, igényli a stabil 18-24°C közötti hőmérsékletet és a speciális csapadékeloszlást.
Vagy legalábbis eddig így tudtuk. De mi történik, ha a trópusok „északra költöznek”, vagy mi teremtünk trópusokat az Alföld közepén?
Az „elfeledett” európai kert: A Kanári-szigetek
Bár földrajzilag Afrika partjainál fekszik, politikailag Spanyolországhoz tartozik, így technikailag a Kanári-szigetek, pontosabban Gran Canaria ad otthont Európa egyetlen tradicionális kávéültetvényének.
Az Agaete-völgyben már a 19. század óta termesztenek kávét. Itt a vulkanikus talaj, az Atlanti-óceán felől érkező párás szellők és a hegyek védelme mikroklímát alkot. A termés mennyisége elenyésző a világpiachoz képest (évente csupán néhány tonna), de a minősége meglepően jó. Az itt termő kávé jellemzően lágy, alacsony savasságú, diós és csokoládés jegyekkel bír.
Ez azonban még a „természet ajándéka” volt. Ami most történik a kontinensen, az már az emberi beavatkozás és a változó klíma eredménye.
Szicília: A klímaváltozás nyertese?
Olaszország az eszpresszó hazája, de a nyerskávét ők is importálják. Azonban az elmúlt években Szicília időjárása drasztikusan megváltozott. A forró, szinte trópusi nyarak és az enyhe, fagymentes telek lehetővé tették, hogy a kávé megvesse a lábát a kontinensen.
A palermói Morettino család kísérlete az egyik legismertebb sikertörténet. Több évtizedes próbálkozás után nemrégiben sikerült szüretelniük az első, tisztán szicíliai termesztésű kávét. Nem üvegházban, hanem szabad ég alatt!
Milyen az íze az európai kávénak? A szakértők szerint meglepően komplex. Bár a tengerszint feletti magasság alacsony (ami általában unalmasabb ízeket eredményez), a „magas szélességi kör” kompenzálja ezt. A hűvösebb téli éjszakák hasonló stresszhatást gyakorolnak a növényre, mint a trópusi magashegységek ritka levegője, így a kávébabokban több cukor és aromaanyag halmozódik fel.
A magyar valóság: Kávé az Alföldön?
Ha Olaszországban már terem a kávé, mi a helyzet Magyarországgal? Lehet egyszer „Szekszárdi Arabica” vagy „Hajdúsági Robusta”?
A szabadföldi termesztés hazánkban a jelenlegi klímamodellek szerint lehetetlen. A kávécserje a 0 fok alatti hőmérsékletet nem éli túl, a magyar telek pedig – még ha enyhülnek is – továbbra is hoznak fagyokat.
A megoldás: A geotermikus energia és az üvegházak.
Magyarország alatt hatalmas termálvízkészlet húzódik. Ezt a hőt már most is sikeresen használjuk paradicsom, paprika és déligyümölcsök termesztésére télen is.
- A Füvészkert példája: A budapesti ELTE Füvészkert pálmaházában évek óta terem kávé. Bár ez nem kereskedelmi mennyiség, bizonyítja, hogy a növény jól érzi magát nálunk, ha a körülményeket mesterségesen fenntartják.
- A „Magyar Citrom” nyomdokain: A szocializmusban volt már kísérlet a magyar narancsra és citromra. A technológia azonban mára sokat fejlődött. Egy modern, precíziós vezérlésű üvegházban (ahol a páratartalmat és a fényt is szabályozzák) elméletileg lehetséges lenne a kávétermesztés.
Miért nincs még akkor Magyar Kávé?
A válasz prózai: a költségek. Egy kiló etióp kávé előállítása töredéke annak, mint amennyibe egy fűtött magyar üvegházban kerülne ugyanez. A „Magyar Kávé” sosem lenne tömegtermék.
Azonban a Specialty kávék világában, ahol egy kiló exkluzív Panama Geisha ára a százezer forintot is elérheti, már lehet létjogosultsága egy ilyen „luxusterméknek”. Képzeljünk el egy limitált szériás, magyar termálvízzel fűtött üvegházból származó kávét, amelyet egy hazai pörkölőbajnok készít el. Ez a gasztronómiai kuriózum, amire biztosan lenne kereslet.
Összegzés
A kávé határai elmosódnak. Ami néhány éve még lehetetlennek tűnt, ma Szicíliában valóság, és talán holnap egy magyar üvegházban is az lesz. Bár nem valószínű, hogy a reggeli feketénk valaha is tömegesen magyar alapanyagból készül, a kísérlet, hogy a kávét közelebb hozzuk magunkhoz – szó szerint és átvitt értelemben is –, egyre izgalmasabb fejezeteket nyit a kávézás történetében.
Ha szeretnél mélyebben belemerülni a kávéfajták és feldolgozások világába, nézd meg a Kávélabor nagy összefoglalóját:
Ha részletesebben is érdekel a kávéválasztás, olvasd el a Kávélabor útmutatóját: Milyen kávét vegyek?
